Az R290-es hőszivattyú egyik legnagyobb előnye és legfontosabb kivitelezői sajátossága ugyanabból az anyagból ered: propánnal működik. A propán természetes hűtőközeg, rendkívül alacsony globális felmelegedési potenciállal, de magas tűzveszélyességi besorolással. Emiatt egy R290 rendszer kiválasztásánál nem elég a teljesítményt, COP-ot és előremenő hőmérsékletet nézni.

A készülék elhelyezése, a gyártó által meghatározott biztonsági terület, a környezetben található nyílások és potenciális gyújtóforrások, valamint a szerelést végző szakember képzettsége ugyanúgy a rendszer része. Az új európai F-gáz szabályozás közben egyértelműen az alacsony GWP-jű és természetes hűtőközegek felé tereli a piacot.

Mi az R290 hűtőközeg?

Az R290 a hűtéstechnikában alkalmazott propán jelölése. Szénhidrogén alapú, természetes hűtőközeg, tehát nem tartozik a fluorozott üvegházhatású gázok, vagyis az F-gázok közé.

Az Európai Unió 2024/573 rendeletének számítási táblázata az R290 100 éves globális felmelegedési potenciálját, vagyis GWP-jét 0,02 értékben adja meg.

R290 vagy R32? A legfontosabb különbségek

Az R290 és az R32 összehasonlításakor nem érdemes azt keresni, hogy melyik „jobb” hűtőközeg minden helyzetben. Más biztonsági, szabályozási és készüléktervezési feltételeket jelentenek.

Miért terjed most ennyire az R290 Európában?

Az egyik legfontosabb mozgatórugó az európai F-gáz szabályozás változása. A 2024/573/EU rendelet lépcsőzetesen szigorítja azoknak a hőszivattyúknak és klímaberendezéseknek a forgalomba hozatalát, amelyek magasabb GWP-jű fluorozott hűtőközeget tartalmaznak.

A szabályozás több készülékkategóriánál már 2027-től GWP 150-es határt vezet be. A korlátozások készüléktípus, teljesítmény és kialakítás szerint eltérnek, ezért nem helyes egyszerűen azt mondani, hogy „2027-től betiltják az R32-t”.

Miért gyakori az R290 a monoblokk hőszivattyúkban?

A propán tűzveszélyessége miatt különösen logikus konstrukció, amikor a teljes hűtőkör egy gyárilag összeépített kültéri egységben marad.

Egy R290 monoblokk levegő-víz hőszivattyúnál a hűtőközeg jellemzően nem kerül be az épületbe vezetett hűtőköri csőhálózatba: az épület felé a hidraulikai oldal csatlakozik.

Ez azonban nem teszi automatikusan egyszerűvé a telepítést. A kültéri egység helyét úgy kell megválasztani, hogy megfeleljen az adott készülék gyártói előírásainak és a vonatkozó biztonsági követelményeknek.

R290 telepítés: a kültéri egység helye nem csak zajkérdés

Hagyományos hőszivattyúnál a kültéri egység helyét sokszor főként zaj, légáramlás, kondenzvíz, szerelhetőség és esztétika alapján választják ki. R290 esetében ehhez hozzáadódik a hűtőközeg biztonsági kockázatának kezelése.

Mit jelent az A3 besorolás a kivitelezőnek?

Az R290 az ISO/ASHRAE biztonsági rendszerben A3 kategóriába tartozik. Az „A” alacsony toxicitási osztályt, a „3” pedig magas tűzveszélyességet jelent.

A gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy az R290-es hőszivattyú „veszélyes készülék”, hanem azt, hogy a hűtőközeg tulajdonságait a teljes életciklus alatt figyelembe kell venni.

Az R290 hűtőkörrel kapcsolatos munkát csak a szükséges képzettséggel, megfelelő eszközökkel és a gyártói előírások szerint szabad végezni.

Az R290-hez már a képzési rendszer is alkalmazkodik

A 2024/573/EU rendelet egyik fontos változása, hogy az európai tanúsítási és képzési követelmények már nem csak a hagyományos F-gázokkal foglalkoznak.

A szabályozás kifejezetten előírja, hogy a releváns alternatív hűtőközegek, köztük a természetes hűtőközegek biztonságos kezelése is kerüljön be a képzési rendszerbe.

A képzésnek többek között ki kell térnie a tűzveszélyes vagy toxikus hűtőközeget tartalmazó, illetve nagy nyomás alatt működő berendezések biztonságos kezelésére.

Magas előremenő hőmérséklet: ezért érdekes az R290 felújításnál is

Az R290 egyik műszakilag érdekes tulajdonsága, hogy megfelelő hőszivattyú-konstrukcióban magasabb előremenő vízhőmérséklet is elérhető.

A 2026-os európai BUILD UP szakmai összefoglaló szerint modern R290 hőszivattyúk között már vannak olyan rendszerek, amelyek 70–75 °C-os előremenő hőmérsékletet is képesek biztosítani.

Ez különösen érdekes lehet meglévő radiátoros rendszerek, felújítások vagy magasabb HMV-hőmérsékletet igénylő alkalmazások esetében.

R290 radiátoros rendszerhez: önmagában a hűtőközeg nem oldja meg a méretezést

Az R290 magasabb elérhető vízhőmérséklete miatt könnyű arra jutni, hogy bármely régi kazános radiátorrendszer egyszerűen átállítható hőszivattyúra. A valóságban továbbra is a teljes rendszer számít.

A radiátoros hőszivattyús rendszerek méretezéséről részletesebben külön szakmai cikkünkben is írtunk:

Mire figyeljen a kivitelező egy R290-es projekt előtt?

Az R290 nem teszi kevésbé fontossá a hidraulikai tervezést

A hűtőközeg-választás sok figyelmet kap, pedig egy levegő-víz hőszivattyú tényleges működését továbbra is alapvetően meghatározza a vízoldal.

Rossz térfogatáram, túlméretezett hőszivattyú, hibásan választott puffertartály, indokolatlanul magas előremenő vagy rosszul beszabályozott radiátorkör mellett egy korszerű R290-es készülék sem fogja a katalógusban látott üzemi eredményt hozni.

Az R290 leváltja az R32-t?

Rövid távon ennél összetettebb a helyzet.

Az R32 továbbra is széles körben alkalmazott hűtőközeg, és a Landriano jelenlegi hőszivattyú-kínálatában is több R32-es Riello split és monoblokk rendszer szerepel.

Az európai szabályozási irány azonban egyértelműen csökkenti a magasabb GWP-jű fluorozott hűtőközegek hosszú távú szerepét. Emiatt az R290 és más alacsony klímahatású technológiák jelentősége várhatóan tovább nő.

Mit jelent az R290 a következő évek hőszivattyús piacán?

A hőszivattyúk fejlődését sokáig főként a COP, a kompresszortechnológia, az inverteres szabályozás és a zajszint alapján követtük. A következő években a hűtőközeg is egyre fontosabb rendszertervezési paraméter lesz.

A természetes hűtőközegre való átállás egyszerre jelent környezetvédelmi, szabályozási és szakmai változást.

Gyakori kérdések az R290 hőszivattyúkról

Összefoglalva: az R290 nem csak hűtőközeg-váltás

Az R290 terjedése jól mutatja, hogyan változik a hőszivattyús piac: a készülék hatásfoka mellett egyre nagyobb szerepet kap a hűtőközeg klímahatása, biztonsága és hosszú távú szabályozási megfelelősége.

Kivitelezői oldalról viszont az egyik legfontosabb tanulság, hogy az alacsony GWP nem egyszerűsíti le a munkát.

Az R290 esetében a helyszínértékelés, a gyártói biztonsági terület, a megfelelő képzettség és a dokumentáció követése ugyanolyan fontos, mint maga a hőszivattyú méretezése.

A jó R290 rendszer tehát nem attól jó, hogy propán van benne. Attól jó, hogy a hűtőközeg, a készülék, a hidraulika és a telepítési környezet egyetlen rendszerként van megtervezve.